Friday, November 21, 2014

Egy nő a nőkért...hogy is van ez?

Ma valaki megkérdezte tőlem, miért adtam ezt a címet a blognak, miközben folyamatosan a férfiakat védelmezem a bejegyzéseimben? Ez nem ilyen egyszerű. Ahogy az első, bemutatkozó posztban írtam, úgy érzem, hogy a mérleg nyelve átbillent a másik oldalra. Arra az oldalra, amit néhány (sok) feminista vagy radikális feminista támogat a blogok világában és a valóságban egyaránt. Rendben, nem kedvelem a feminizmus eltorzult formáját, de ezzel hogyan tudom segíteni a nőket? Úgy, hogy mutatok pár érdekességet, ami a mérleg másik nyelvére hívja fel a figyelmet.

Bár olvasótáborom nagyon aprócska, az írásaimmal olyan nőket szeretnék segíteni, akiknek régóta csukva van a szemük. Szemhéjaik mögött olyan idealizmust dédelgetnek, mely nem teszi őket boldoggá, bár ők sajnos ebben a hazugságban élnek. Megbántott nők, akik egészséges kapcsolatok kialakítása helyett olyan blogokat olvasgatnak, mely arra buzdítja őket, hogy ne dőljenek be a férfiaknak, ne bízzanak bennük, jobb élni nélkülük, mert ugyebár nőként csodálatos, magabiztos, túlélni képes lények vagyunk, akik nem hagyják magukat behálózni. A baj az, hogy a túlélés nem egyenlő a boldogsággal. Vannak nők és férfiak egyaránt, akik szeretnek egyedül lenni, egyedül élni. Ha ez a személyiségükből fakad, akkor hajrá. Ám sok olyan hölgyet látok magam körül, akik pajzsként használják a manapság divatos feminista eszméket, elrejtve ezzel saját boldogtalanságukat. 

Akinek nem inge....

Amikor a férfiak valódi helyzetét megismerjük, amikor meghallgatjuk őket, amikor tiszta statisztikát elemzünk, akkor elképzelhető, hogy ez a pajzs elkezd repedezni, ami a nőt és férfit egyaránt szolgálja. Egészséges kommunikációt védek, a megértés és a valódi kapocs fontosságát. Ehhez azonban ebben a mai, civilizált világban arra van szükség, hogy a mérleg nyelve helyre billenjen.

Ezért védem a férfit, a nő és a férfi érdekében.

2 comments:

  1. Eleve, miért kellene a férfiakat védelmezni? Vagy a nőket? Egyetértek a poszttal. Alapvetően azt vallom, hogy az emberek (és nem külön férfiak VAGY nők) társas lények. A divatos szingli életforma szimpla menekülés. Ellenzem azt is, hogy csak azért legyünk valakivel, hogy legyünk valakivel - a társfüggőség ugyanolyan veszélyes, mint az, amikor valaki hárít és vallja: boldog egyedül. Nyilván akadnak valóban magányos farkasok. Ám alapvetően igényeljük a társas érintkezés különböző formáit.
    Kiragadott gondolatok, most ez ihletett meg :-) Hajrá, Szoffy, továbbra is!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Vannak országok, ahol a nőt védelmezni kellene....de oda sem a radikális feministák valók. Csak botrányt csinálnának. A nyugati világban meg tényleg össze kellene tartani, nem széthúzni. Köszönöm :)

      Delete